Az érzékszervek sokfélesége

A halaknál az érzékelésnek legalább olyan fontos szerepe van, mint a szárazföldi állatok esetében, ha nem több. A halak is látnak, hallanak, szagolnak és ízlelnek, mint szárazföldi társaik. Ez abból adódik, hogy a vízi élettérben más törvényszerűségek uralkodnak.
A tudomány mai állása szerint,  vízi szervezetek érzékszerveinek működése nemcsak más, mint a szárazföldi állatoké, hanem finomabban is funkcionál. Ennek oka, hogy a vízi élőlények sokkal kiszolgáltatottabbak, a körülményekhez maximálisan alkalmazkodniuk kell a túlélés érdekében. A vizekben másképp terjed a hang, másképpen érvényesülnek a színek, fények.

Lát e a hal?
Sokakban felmerült már ez a kérdés, de a válasz egyértelmű: igen. Halainknak különböző méretű szemeik alakultak ki az evolúció során. Többségüknek a testméretükhöz képest „nagy” szemeik vannak, erre a zavaros vízben szükségük is van. A ragadozó halak esetében a nagy szem az életben maradás feltétele, ez az érzékszerve is segíti a zsákmány elkapásában. Színlátás már egy érdekesebb kérdés. A kutatók csak feltételezik, hogy látja a színeket. Esetükben a víztükör valódi tükörként szolgál, feltételezések szerint csak merőlegesen lát ki a vízből, ezért a horgászt is csak közelről veszi észre.

A hal hall vagy nem?
Mennyire hall jól, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Hallásrendszere rendkívül bonyolult. Hangok az izomzatán keresztül jutnak el az úszóhólyaghoz, onnan a belső fülhöz továbbítódik. Az 1700 – 13000 Hz közötti tartományok közötti hangrezgéseket képesek érzékelni. (Az ember a 16-20000 Hz közötti hangokat). Hallásukat az is bizonyítja, hogy egyes halfajok képesek előre jelezni a szökőár közeledtét, érzékenyek mélyebb hangokra. Ismerős lehet sokak számára, ha a vízparton valamely sporttársunk az autó ajtaját egy erősebb mozdulattal becsukja, becsapja, a víz felületet szemlélve láthatjuk, hogy szinte az egész víz összerezzen, a felszín közelében apró halak hírtelen mozdulatától, ami a hanghatásra keletkezett.

Szaglásuk fontos szerepet tölt be mindennapjaikban és a vándorlások során. Szagok érzékelésére kis koncentrációban is képesek. A szájnyílás felett, halfajtól függően kisebb-nagyobb mélyedés találunk, ahol elhelyezkedik az ún. szaglógödör, melyben csillók sokasága végzi a szagok detektálását. Halaink nem egyformán jól ízlelnek. A szaglásnak fontos szerepe van a halak életében. Ismert, hogy a megsérült fürge cselle szaga menekülésre készteti a többieket, és az is, hogy a lazacok szaglásuk révén találnak vissza szaporodáskor arra a folyószakaszra, ahol meglátták a napvilágot. A csuka esetében orrürege teljesen sima, így nagyon gyenge szaglással rendelkezik. Az angolna rendelkezik a legjobb szaglással, a gazdagon redőzött orrüregének köszönhetően.

Halaink egy különös és összetett érzékelést végző szervvel is rendelkeznek, amivel szárazföldi társaik azonban nem, ez az oldalvonal.

Oldalvonal felépítése

Az oldalvonal valójában pontok sokaságából tevődik össze, így érzékeli a víz áramlását, hanghullámokat.

Hullámok érzékelése

A hal az érzékszerveinek köszönhetően képes a vízi körülmények közötti eligazodásra, túlélésre. Ehhez a feltételekhez alkalmazkodott az evolúció során, szem nagysága, száj állása, oldalvonal fejlettsége fajonként eltérően alakul a környezeti feltételek függvényében.

Akkor most lát, hal és érzi a szagokat is?
A tudományos kutatások ezt bizonyítják. Sokan viszont azt állítják, hogy ez nem így van, ezek a feltételezések csak táptalajai egy kiépült iparnak, iparágnak. Az etetőanyag gyártás és minden adalék ezekre a feltételezésekre, tényekre alapszik. Saját tapasztalataink is lehetnek ezzel kapcsolatban. Köztudott, hogy a szúnyogriasztót érdemes horgászat előtt a kezünkről lemosni, mert elriaszthatja a halakat. Máris találtunk példát a szagok, aromák érzékelésére. Látásukat valószínűleg kevesen kérdőjelezik meg. Színlátásukra jó példa lehet, hogy télen a mederviszonyokhoz alkalmasabb a sötétebb etetőanyag, több halat odavonz, színe nem riasztja el a halakat, ellentétben az a nyáron alkalmazott élénkebb színekkel. Hallásukra már említettem hétköznapi példát. Látható, hogy közönséges példák is alátámasztják a kutatásokat, azonban mindenki érzékeli, hogy a közönséges példák nincsenek egy szinten egy komoly kutatással …

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.