|
Mártélyi Holt – Tisza
2011.01.26. 14:47
Hamarosan itt a horgászszezon, érdemes megismerkedni új vízterületekkel, ebben a szemléletben kerül bemutatásra a Mártélyi Holt - Tisza. A Dél – Alföldön, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet északi részén, Hódmezővásárhelytől mintegy 10 km-re található, a Tisza bal partján. Festői szépségű tája az év minden részében lenyűgözi az idelátogató vendéget, legyen horgász, kiránduló avagy túrázó.
Mártélyi Holt – Tisza
A Tisza hossza a szabályozást megelőző években 1419 kilométer volt. A szabályozás tervének kidolgozása és megkezdése gróf. Széchenyi István nevéhez fűződik, a Mártélyi Holt – Tisza is ennek a szabályozásnak a keretében alakult ki 1889 és 1892 között. A Tisza folyásának szabályozásával az új hossza 962 km-re „zsugorodott”. Hamarosan egy cikk részletesen is foglalkozni fog a Tiszával, hasonló szisztéma szerint, mint azt a Duna estében tettem, azonban most koncentráljunk a címben is megemlített holtágra.
Ahogyan említésre került, az 1889 és 1892-es időszakban alakult ki az Ányási – kanyar alsó részének levágásával. Felső része a 209. folyamkilométertől indul, ezen a részen megközelítőleg fél kilométer hosszan a folyó és az ág közötti rész feltöltődött, így itt nincs kapcsolatba az élővel. Alsó része a 207. folyamkilométernél azonban eléri a folyót, ezen a részen 1995 óta működik vízbeemelő szivattyú, mely az elegendő mennyiségű öntözővízért felelős. A holtág szerepe többrétű, természetvédelmi, belvíz-, öntözővíz-, hullámtéri árvíztároló és ami a Mi szempontunkból most kiemelkedő, halban gazdag horgászvíz.
A holtág patkó alakú, hossza kb. 6 kilométer, területe 46 hektár, szélessége 175 m és 85 m között váltakozik. Átlagmélysége 3,5 m, azonban 5 – 6m-es részekkel is rendelkezik, melyek kiváló haltartóknak bizonyulnak, főleg a harcsa, csuka, süllő és a ponty kedveli ezen helyeket.
A holtág területét 1971-ben minősítették tájvédelmi körzetté, innentől kezdve védettséget élvez. A területen tüzet gyújtani tilos. 1976-tól a holtágat a Dobó Ferenc Horgász Egyesület kezeli lelkiismeretesen.
2002 és 2004 között részleges iszapkotrást végeztek a holtág strand felöli részétől az alsó fokának bejáratáig. A kotrás során a fenéken gödrök alakultak ki, ahogyan a kotrógép belemart az iszapba, ezek a gödröcskék meglehetősen jó haltartó tulajdonsággal bírnak.
A holtág nyáron ...
és ősszel.
A parti horgászat nem mindenhonnan lehetséges a bedőlt fák, meredek part és egyéb tényezők miatt, azonban több móló is található a holtágon, melyek a ladikok, csónakok tárolására, kikötésére alkalmasak. Csónakkal az akadós helyeket érdemes felkeresni, mert jelentős méretű pontyok, csukák foghatóak rajtuk. Az ide érkező horgászoknak lehetőségük van csónakbérlésre is.
A víz halállományára jellemző a ponty, csuka, süllő, harcsa, balin, törpeharcsa és jelentős fehérhalállománnyal is rendelkezik. A víz halfaunájára irányuló vizsgálatokat három alkalommal végzett Sallai Zoltán és Halasi Kovács Béla halbiológusok, melyeknek eredményeként megállapítható, hogy a víznek rendkívül gazdag a védett halállománya. Tarka géb, küllők, szivárványos ökle, selymes durbincs és a csíkfélék szinte valamennyi fajtája megtalálható itt.
Tóth Norbert 14, 84 kilogrammos „torpedójával”.
Telepítések évente két - három alkalommal történnek, 20 – 20 ezer előnevelt süllő és csuka kerül a vízbe tavasszal, a fehérhalak pótlása is ekkor történik, ha szükséges. Akkor válik szükségessé, ha a folyó nem önti el az árteret huzamosabb ideig. A telepítés nyáron folytatódik, a ponty tilalma előtt 15 – 20 mázsa kerül behelyezésre, majd ősszel még 50 – 70 mázsával gyarapodik az állomány.
A telepítések egy holtág életében mindig izgalmasak, hiszen az áradások számos módon befolyásolhatják a halállományt, a betelepített halak ekkor leúszhatnak a folyóba, de a sok éves tapasztalat azt mutatja, megy ugyan el a betelepített halakból, de többnyire maradnak és a Tisza is időnként jelentős mennyiségű csuka, süllő és keszegállományt hoz a holtágba.
A harcsa életfeltételei nagyon jónak mondhatók a holtágban. Szinte az egész területen felbukkanhatnak, a sekélytől a mély, bokros, akadós helyekig. A helyiek eredményesen kuttyogtatnak rá, e mellett pergetnek is. A nagyobb méretű wobblerek és nagyobb méretű támolygók bizonyulnak a legjobb választásnak. A holtágból kikerült legnagyobb harcsa 41 kilogrammos volt.
A süllőket a bokros, akadós részeken érdemes keresnünk. Az akadók környékén, csónakból mártogatva úszós módszerrel eredményesek lehetünk. Süllőből a másfél – két kilós állomány gazdag, de az akadókból a 4 – 5 kilogrammos egyedek is megfoghatóak.
Kovács Róbert 11 kilogrammos csukájával.
A víz csukaállománya főleg akkor jelentős, ha a Tisza beárad a holtág szintjére. Ez az idei évben is megtörtént, ezekben az években szinte biztos, hogy a csukára "vadászó" horgász nem marad zsákmány nélkül.
Balinra csónakból pergetve, küszt úsztatva és vizigolyót alkalmazva érdemes horgászni. A balin állomány is meglehetősen gazdag, szaporodik a vízben.
Naplementei nyugalom a holtágon.
A téli időszakban, ha az időjárás is kedvező, akkor a holtág befagy és a léki horgászat is lehetségessé válik. Érdemes ekkor élő hallal csukázni, méretes példányok kerülhetnek ki a lékekből.
Jégbezárva.
Napijegy az egyesület hódmezővásárhelyi irodájában (Zsoldos u. 1.) kedden és pénteken 14-től 17-ig, a Czeró Horgászboltban (Hmvhely, Kaszap u. 21.) hétköznapokon 9-től 17-ig, valamint Mártélyon a Horgász Presszóban, a vasútállomás mellett váltható 5 és 20 óra között. Szálláshelyet a holtág partján kempingben vagy panzióban találhatunk.
Írta: Jakus Ádám (Halradar horgászportál)
Képek: www.dobof.hu, J.Á.
Felhasznált irodalom: Magyar horgász, 2009. március
| |