A tengerek mellett élő emberek számára ősidők óta ismert, hogy a nap és a hold együttes vonzereje idézi elő az apályt, illetve a dagályt. Ezt a jelenséget nem érzékelhetjük mi, emberek a belvizeken, folyókon, de bizonyított tény, hogy a halak igenis érzékenyen reagálnak erre az egyesített vonzerőre, méghozzá úgy, hogy megnő vagy csökken a kapókedvük, azaz étvágyuk. Ez a jelenség nem annyira szembetűnő mint a tengereken, de az édesvízi halaknál sem hagyható figyelmen kívül. Az az igazság, hogy a halak kapókedvére sok más tényező is hatással van, s ezek különböző kombinációja igen jó eredményt hozhat a horgászatban, de teljes sikertelenséget is.

A szolunáris táblázatot egy francia ichtiológus (tudós, halszakértő) harminc évi megfigyelései alapján állította föl, Észak-Amerikában kísérve figyelemmel a halak reagálását a nap-hold változó fázisaiban.

A képre kattintva letöltheted nagyobb méretben!

Vannak részünkre ismert és ismeretlen tényezők (faktorok), amelyek valamilyen módon kihatnak a halak étvágyára, kapókedvére. Ilyenek például: 1) vízálás (magas, alacsony), 2) a víz tisztasága (átlátszóság, szennyeszettség stb.), 3) megvilágítás (derűs-borús), 4) napszakok (reggel-nappal-estefelé, félhomály, sötétedés), 5) apadás, áradás, stagnálás, 6) évszakok (tavasz-nyár-ősz-tél), 7) szélfúvás (iránya, erőssége), 8) légnyomás (esése, emelkedése), 9) légköri frontbetörések, átvonulások (hideg, meleg, frontbetörés-mentes napok), 10) a víz oldott oxigéntartalma, 11) a víz hőfoka, 12) a horgon levő csali, csalétek, 13) a horgászvíz nyugalma (halász-orvhalász tevékenység, tiltott eszközök alkalmazása), 14) a horgászhely kiválasztása (az adott vízterület ismerete a horgász részéről).
Ezek az ismert (úgy-ahogy!) tényezők egy egész tanulmányt igényelnek, amit nekünk, horgászoknak az irodalomból, de főleg tapasztalatokból kell megtanulnunk. Ez a több évtizedes tapaszatalatok alapján horgászással, megfigyeléssel sikerül is, kinek-kinek a képességéhez mérten. A több évtizedes megfigyelések, följegyzések szerint a szolunáris táblázat szerinti fogás hozzávetőleg hatvan százalékban vált be. Voltak esetek, amikor teljes mértékben "igazodtak" a halak a táblázathoz, de olyan napok is, amikor pont ellenkezőleg visekedtek, akár jó, akár rossz fogást jelzett a szolunáris táblázat.

A szolunáris táblázat mellett nem szólhatunk teljes biztonsággal, de ellene sem, mert egyik sem fedné a tiszta valóságot. Tény, hogy a bolygónk fázisai összefüggésben vannak néhány természeti jelenséggel, viszont az esélyesebbként megjelölt napok nem mindig váltják be a hozzájuk fuzött reményeket. A Hold fényviszonyai megfelelő időjárással társulva mégis beleszólnak a halak viselkedésébe. A Nap és a Hold az átváltozás perceiben a leghatásosabb. Amikor a felkelő és lenyugvó Nap közel áll a horizonthoz, akkor vörös-narancssárga színekben pompázik. Ilyenkor a víz felszíne úgy fénylik, mintha olaj borítaná. Ebben az időszakban, ha rosszul is ment előtte a horgászás  megjön a kapás! Sajnos napkeltekor és napnyugtakor is csak 10-15 percig élvezhetjük ezt a színjátékot. A Hold már nem tudja naponta megismételni ezt a csodát, hiszen a nagy változása havonta csak egyszer esedékes. Ráadásul az újhold varázsa is csak akkor működik, ha térségünkben az időjárás kiegyensúlyozott. Ekkor válik be a szolunáris táblázat előrejelzése a síksági vizeken. A tengereken és a pisztráng szinti hegyi patakokban 80-90 százalékban válik be megbízhatóan a szolunáris táblázat érvényessége. Az alföldi folyókon, belvizekben a sokévi átlag 60 százalék körül alakul.

A fénymennyiségről is érdemes szólni. Kora tavasszal, késő ősszel a hal kedveli a fényt, mert ott van melegebb, ott van a táplálék is. Ilyenkor a sekélyebb szakaszokon horgászunk vagy a mély vizek felsőbb rétegeiben. Nyáron is, nagy meleg idején, a víz középső rétegeiben kell horgásznunk, ott, ahol az aljzat iszapos. A legalsó vízréteg a rothadó, bomló szerves anyagok miatt oxigénhiányos. Ez nem vonatkozik a folyókra, ott a kavargó áramlás állandóan keveri a vizet, kiegyenlítve az oxigén elosztottságát.
A közelgő időjárás előjeleiről. A népi megfigyelések megközelítően helytállóak, és ez nekünk, horgászoknak is hasznos néptudomány. Ezekből a népi megfigyelésekből közlünk tömörítve egy csokorra valót.

Ha január 6-án, vízkereszt napján olvad, akkor korán beköszönt a tavasz. Ha február 2-án a barlangjából előbúvó medve napsütést talál (meglátja az árnyékát), még hosszú lesz a tél. Február 24-én jégtörő Mátyás ha nem talál jeget, akkor csinál. Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek  ilyenkor szokott megérkezni a jó idő. Május 12., 13., 14., 15.: Pongrác, Szervác, Bonifác, Orbán a fagyosszentek. Északról betör a hideg néhány napra. Június 8-a, Medárd, ha aznap esik az eső, negyven napig eltart. November 11-én, Márton napján ha fagy van, karácsonykor szép időre számíthatunk.