Örömpeca a szőke folyón ...

Tavaly nem igazán kényeztetett el minket szeretett folyónk. Nagyon sokszor, és sokáig volt magas a vízállás. Mire valamennyire leapadt, és beállt volna a megfelelő vízszint, addigra a gyakori eső hatására ismét áradásnak indult. Ezért sajnos alig horgásztam rajta. De idén sokkal jobbak a körülmények, ezért a tavalyi kihagyott pecákat igyekszem gyorsan bepótolni...

Gyakran látogatott, és kedvenc helyeim közé tartozik a folyó Tiszapüspöki falu feletti szakasza. Sok szép halat adott már nekem ez a hely. Itt a víz lassan, egyenes mederben folyik, ezért partvédő kövezés is csak 1-2 rövid részen van, a többi helyen pedig homokos a part.

Megunhatatlan látvány számomra a gyönyörű Tisza.

Idén már magam mögött tudhatok néhány eredményes pecát. Elsősorban a keszegfélék örvendeztettek meg sűrűn a kapásaikkal, de néhány szép süllőt, balint, és csukát is sikerült itt kivenni. A keszegfélékre picker és feederbottal, süllőre és csukára pedig egy keményebb, de érzékeny spiccű fenekező bottal szoktam vadászni.

E rövid bevezető rész után lássuk, hogyan alakult egy emlékezetes nyári horgászatom...

Hajnali 3:30-kor csörgött az óra. Nem sokat aludtam, de frissen ébredtem, hiszen tudtam, horgászni megyek. A kávé elfogyasztása után felpakoltam a motoromra, és elindultam Tiszapüspöki felé. Szerencsére időben odaértem, ezért a "helyem" még szabad volt. Hurrá!
2 fordulóban lepakoltam a horgászmotyót a meredek parton, és elfoglaltam a horgászhelyem. Most is elsősorban keszegező horgászatot terveztem, ezért egy erős, de mégis érzékeny spiccű pickerbotot hoztam magammal. Valamint egy fenekező süllőző cuccot, amin halszeletet szándékoztam felkínálni a ragadozóknak.

Végre megérkeztem a helyre...

Elhelyeztem a tripodot, összeraktam a botokat, és elkezdődött a peca. Először csak a pickerrel dobtam be, hiszen az első kifogott apróbb keszegből akartam szeletet csinálni. 18-as főzsinórra raktam a tört gubancgátló csövet, arra pedig egy 50 grammos szögletes drótos kosarat. Horogelőkém 16-os(70-80 cm), a horog pedig 14-es Hayabusa keszegező. A csali 3 szem csonti. Etetőnek 1 kg Tímár Match Plus Dévér Mixet kevertem be, kevés csontival és főtt búzával dúsítva. Egy kicsit lefelé, kb. 20 m-re dobtam be, majd vártam a kapást.
Az első kapás hevessége nagyon meglepett, mert egyből lehajlította a hal a botot. Egyből ellenállásba ütköztem a bot megemelése után. Először komolyabb halra számítottam, majd rövid fárasztás után megszákoltam a méret körüli kis pontyot. Jól indul a keszegezés.

A keményen küzdő, gyönyörű potyka.

A meglepetés ponty visszaengedését követően újratöltöttem a kosarat, friss csontit raktam fel, és bedobtam. Alapozó etetést nem szoktam csinálni, csak a kosárral etetek. Szinte nem telt el fél perc, és máris megfogtam az első kisebb bagolykeszeget. Ő lett az áldozat, vágtam belőle egy szép háti szeletet, és bedobtam a medertörés utáni, mély vízbe. Most már csak egy éhes süllő hiányzik, aki értékeli a csábító falatot.

Az első keszeg.

Éppen egy új előke kötésével voltam elfoglalva, amikor a "Tracktor" botom spicce szépen bólogatni kezdett. A harmadik húzásra bevágtam, és meg is akasztottam a halat. Rövid fárasztás után már a szákban is volt a kis 70-80 dkg körüli süllő. Szerencsére a horog éppen a szája sarkába akadt, ezért sérülés nélkül engedtem útjára. Remélem, hogy ha megnő, találkozunk még...

Hoppá, ezen kapás van!

Először ő kívánta meg a halszeletet.

A pickeres peca kezdett felpörögni, egyre gyorsabb tempóban jöttek a keszegfélék. Azért fél szemmel igyekeztem a süllőzőt is figyelni, nehogy lemaradjak egy jó kapásról. Jöttek szép lapos-bagoly-és dévérkeszegek. Sajnos egy brutális erejű kapás okozóját nem sikerült elcsípni. A bot nyele felemelkedett a földről, annyira megindult vele a hal. Egy rántás volt a zsinóron, és elszakadt az előke. Nem a túl nagy terheléstől, hanem olyan volt, mint ha valami elvágta volna a zsinórt. Nem tudom mi lehetett, de biztosan komoly jószág volt...

Laposkeszeg...

és szintén laposkeszeg

Egy kisebb...

és egy nagyobb dévérkeszeg.

Miközben egy szép dévért szákoltam, ismét kapást jelzett a süllőző botom. Bevágás után meg is akadt a horog, és nemsokára egy már nagyobb, másfeles süllő pihent a merítőben. Neki is szépen, szájszélbe akadt a horog, könnyen ment a horogszabadítás.

De morcosan néz.

Közben társaságom akadt, a mellettem lévő fa alól elősétált egy kis kacsa. Párszor láttam már itt, szépen gyarapodik. Nem tudom, a családjával mi történhetett, de csak ő van egyedül. Se szülei, se testvérei. Elég közel jött, volt hogy 1-2 méterre. A bekevert etető és a csemegekukorica nagyon ízlett neki, többször is visszajött repetázni.

A kicsi kacsa.

Ismét akció volt a halszeletes boton. Egy rántás után folyamatos húzásba ment át a kapás, ezért nem vártam tovább, bevágtam. Rögtön éreztem, hogy ezúttal már jobb hal van a horgomon. 1-2 perces fárasztás után egy gyönyörű, 2,4 kg-os fogassüllőt szákoltam. Ez már a harmadik süllő, méghozzá fényes nappal.

Gyönyörű csíkos ragadozó.

Kapásra várva.

Eddig minden várakozásomat felülmúlta ez a nap, nem gondoltam, hogy ilyen rohamosan apadó vízben, kérészrepülés idején ennyi szép halat fogok. Azt gondoltam, hogy a rengeteg rovarral egy ideig eltelnek a halak, és nem igazán esznek. Szerencsére ez nem így lett.
Miközben nézegettem a folyó fölött repülő szürke gémeket, és a szemközti fán fészkelő fekete gólyákat, ismét egy nagyon erős kapásra kellett bevágnom.
A heves védekezés miatt először pontyra számítottam, de még jobban örültem, amikor megláttam a hatalmas ezüstkárászt. Sikeresen megszákoltam, majd lemértem. A mérleg 1,4 kg-nál állt meg.

Szép nagy karcsi.

Ahogy kezdett egyre melegedni az idő, úgy csökkent a halak kapókedve is. Már csak 1-2 apró keszeg csipkedte a csontit, a süllőzőre pedig már nem volt érdeklődő. Összepakoltam a felszerelést, és 1 süllő, valamint a kárász kivételével minden halat visszaengedtem ebbe a gyönyörű folyóba.

Ismét egy nagyon jó horgászaton vagyok túl, sok szép hallal örvendeztetett meg ez a szeszélyes Tisza. Remélem ez a továbbiakban is így lesz, és sok időt tölthetek el majd a partján. Bízom benne, hogy ebben a halak is partnerek lesznek...

Viszlát Tisza, hamarosan találkozunk ismét!

Írta: Héjja Tibor

Jelen cikk az író engedélyével jelenik meg, amelyet ezennel is köszönünk!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.