A balin horgászata 

Bár a balin olykor felveszi a fenekező pontyozó, süllőző szerelék csaliját is, legbiztosabban mégis a pergető horgászattal ejthető zsákmányul. A többkilós balin rávágása a műlégyre, ólomra, villantóra nagyszerű horgászélmény, így nem csoda, ha sokan időt, fáradságot nem kímélve elkötelezik magukat a pergetéssel.

Botunk inkább 3, mint 2,7 méteres legyen, dobósúlyát tekintve 20 – 60 vagy 40 – 80 g-os. Botunknak inkább keménynek, mint puhának kell lennie, de nem jó a seprűnyélszerűen merev bot sem, mert így annak rugalmasságát nem tudjuk igénybe venni nagy dobástávolság eléréséhez, ami a balin horgászatánál alapvető fontosságú.

A könnyed és nagy távolságú dobás másik feltétele a megfelelő méretű peremorsó. Méret tekintetében tájékoztatásul annyit lehet mondani, hogy a 35 – 40 mm dobátmérőjű peremorsók a legalkalmasabbak. Ez gyártmánytól függően 40-es esetleg 50-es méretű orsót jelent.

Zsinórnak legmegfelelőbb a 0,25-ös méret, de dobóelőkét használva lemehetünk 0,22 – 0,23-asra is. Fontos, hogy az orsó dobját szinte annak pereméig töltsük fel.

A legismertebb és gyakran igen eredményes módszer a szivarólmos – műlegyes szerelék. A 120 cm hosszú zsinórdarab végére van erősítve a hármas horoggal ellátott szivarólom, fölötte két páternoszter – csomóba hurkolva a 20 – 30 cm hosszú előkére kötött műlegyek. A zsinór másik végére egy véghurok kerül, hogy a főzsinórhoz lehessen erősíteni. Zsinórból bőven elegendő a 0,35 – 0,40-es zsinór is, erre is csak azért van szükség, hogy kivédje a netalán egyszerre akadt két balin zsinórszaggató manővereit.

Műlegyes balinozó szerelék

A készen kapható balin-ólmok súlya 15 – 25g, de lehet nehezebbet is beszerezni más fazonban. A 25 g vagy nehezebb balinólmot a 0,25-ös zsinórral csak óvatosan szabad meglendíteni. A bátrabb dobálás érdekében célszerű dobóelőkét kialakítani 0,35 – 0,40-es zsinórból. Ekkor a szereléket kb. ötméteres zsinórdarab végén alakítjuk ki.

Nem elég azonban a sikeres balinhorgászathoz a nagy dobás. A balinrablást meglehetősen pontosan, 1 – 2 méternyire meg kell közelítenünk, ami tekintettel a 70 – 80 méteres dobásokra nem is olyan egyszerű. A dobás végén, mielőtt az ólom a vízre esne, botunkat kissé megemelve kissé fékezzük meg az ólom lendületét, hogy ne vágódjon nagy csattanással és túl mélyen a vízbe.

A balinozásnál nem szükséges, de nem is ajánlatos a kitartás erényét gyakorolnunk. Ha valamilyen oknál fogva nem kapnak az ólomra – légyre, tucatnyi dobás után nyugodtan letehetjük a balinozó botot, hogy esetleg később kezdjünk neki újra.

Olyan esetekben, amikor nem szükséges a nagy dobás a rablások eléréséhez, a szivarólmos – műlegyes készségnek legtöbbször győztes vetélytársa az ügyesen kezelt wobbler. Balinozásra az úszó típusú műcsalikat részesítsük előnyben, bár télen a fenék közelében horgászva célszerű lehet a süllyedő wobbler is. Méretüket tekintve a 7 – 11 cm hosszú, egy vagy kétrészes wobblerek a legalkalmasabbak.