Ha szeretnél a Halradar horgászportál társszerkesztője lenni, akkor jelentkezz a rekordlista@gmail.com e-mail címen. Kiből lehet társszerkesztő? Mindnekiből, akinek van ötlete az oldal továbbfejlesztésére, híreket, cikkeket írna a portál számára.
Egy április végi osztálykirándulás alkalmával jutottam el Kőkapura, ahol egy gyönyörű tó és egy rajta keresztülfolyó patak található. Az óra már delet ütött, mire kipakolás után hárman horgászni indultunk.
Apróhalas örömpeca
Mivel pisztrángot még egyikünk sem fogott, ezt a halat szemeltük ki, és először a patakban próbáltunk szerencsét, kissé sajátos módon, házi kötésű legyekkel, 2.10-es pergetőbotokkal… Néhány próbálkozás után már bebizonyosodott, hogy itt tényleg csak a szerencse segíthet, a megfelelő horgászbotok nélkül nem sokat tudtunk kezdeni, és halat is csak 2-3 darabot láttam.
Egy félóra sikertelen próbálkozás (vagy inkább szerencsétlenkedés) után visszamentünk a szállásra, átszereltük a botokat tavi horgászatra. Mivel teljesen ismeretlen vízről volt szó, horgászok pedig nem voltak, fogalmunk sem volt, milyen halak élhetnek a tóban, mire érdemes egyáltalán horgászni. Gergő pontyra szerelt, bojlival meg gilisztával, Marci továbbra is léggyel próbálkozott-merthogy nála legyezőbot is volt-, én pedig pergetésre adtam a fejem. Egy 5cm-es gumihalat kötöttem a 0.20-as zsinór végére, pluszba még 2 villantót meg egy tvisztert hoztam magammal. Az első bedobás után máris megfordult valami a műcsalim után, de nem láttam pontosan, hogy sügér-e vagy kősüllő, bár inkább sügérre gyanakodtam. A következő dobásokra egyre több halacska kergette a gumihalat. Sügérek voltak, alig 10centisek. Egyes méretű körforgóra váltottam, néhány próbálkozás után már rajta is volt a kicsi huszár a hármashorgon!
Az első sügér
10-12cm lehetett, de első pergetve fogott sügérem volt, ezért nagyon örültem neki! Ez a csali csak ezt az egy halat hozta, sajnos nem tudtam olyan lassan vezetni, hogy többen is utolérjék, mert a kanál nem forgott lassú vontatásnál. Egy másik villantót tettem fel, 2-es méretűt, ezzel még két sügért sikerült fognom, ezek eggyel korábbi „évjáratból” származtak, néhány centivel nagyobbak voltak mint az előzőek, melyek a csalit kergették. Ismét fura technikát választottam annak érdekében, hogy több halat fogjak. 8-as méretű horog elé egy 2g-os ólmot raktam, a horogra pedig 5-6 szem csonti került, ezzel tviszter módjára kezdtem dobálni. Ez már jóval több halat adott, mint a villantó, de láttam, hogy úszós szerelékkel sokkal többet lehetne fogni, csak hát pergetve élvezetesebb, sportszerűbb. Végül mégiscsak visszamentem a szállásra a horgászdobozért, ismét átszereltem a „cuccost”: 1g-os fix úszót és 12-es horgot kapott, csali pedig csonti-pinki volt vegyesen. A 20-as damil elég vastag ilyen apró halakra, de az ágak közt nem kockáztattam. A part menti ágak, kövek, bedőlt fűcsomók közelében vetettem be szerelékemet. Egy-egy helyről több sügért is fogtam, ahol 1-2 percig nem volt kapásom, onnan odébbálltam, a következő tereptárgyat megcélozva. Az ágak közül kicsit kintebb, a nyílt vízre dobva egy kisebb bodorka is tiszteletét tette horgomon.
Őt sem zavarta a feltűnően vastag damil
Közben az ottani hotel recepciósától, és néhány eddig észre nem vett, kifüggesztett papírról megtudtuk, hogy ponty, kárász és törpeharcsa is található a vízben. A tó egyik, napsütötte sarkában százszámra napoztak a halak, eléggé keszegnek néztek ki, de mivel korábban kergették a villantót, sügérnek hittem őket. Bedobtam a parttól úgy 15 méterre, a halak közé, és még be sem állt az úszó, máris rajta volt egy keszeg. Csak így etetés nélkül sorba fogtam őket, ám néhány után abbahagytam horgászatukat, mondván, ilyet fogok otthon, ennyi sügérrel viszont korábban még nem találkoztam. Visszatértem tehát a partszéli ágak faggatására, sorba jöttek a csíkos halacskák, de mind kicsi volt, a legnagyobb 15cm ha lehetett, viszont ha sok van, nagyon jól elszórakoztatják az embert.
Ekkorák voltak a nagobbak ...
Már félhét körül járt az idő, kicsit a levegő is lehűlt. A tó mögött a pataknak volt egy nagyobbacska, szinte már álló, mély része, gondoltam rápróbálok. A helyet csendben közelítettem meg, és mivel a félénk halakat sem akartam elzavarni, 5-6méterről, guggolva lendítettem be az úszómat, az álló rész közepére. Alig néhány másodperc múlva már el is merült az úszóm. 2 üres bevágás után a harmadik kapásnál már többet vártam, és nagyobbat is vágtam be. Megvan! A hal a vízfelszínen csapkodva közeledett felém, majd egy határozott mozdulattal már a parton is volt. Pisztráng volt a horgomon, olyan 20cm körüli, de jobban örültem neki mint egy 3-4kg-os pontynak, még soha nem fogtam ilyen halat! Gyönyörű mintázatú, hibátlan jószág volt, néhány fotó után óvatosan visszatettem őt a patakba.
Az első pisztrángom
A következő kapásra sem kellett sokat várni, egy apró fejes domolykó volt a horgomon.
Apró domi
Pisztráng reményében még egy negyedórát próbálkoztam a patakban, de csak egy sügér jött. Nem tudom, ki lepődött meg jobban, itt nem számítottam rá. Több kapás már itt nem volt, visszatértem a tóra. Most a másik oldalát próbáltam, ahol vízbe lógó fák egyáltalán nem voltak, még a másik oldalt ezek tarkították. Fűcsomók mellé dobáltam, volt, hogy egy nagyobb csomó alól 8 halat is fogtam! A nap már lemenőben volt, a csalim is elfogyott, sőt, már a napijegy is lassan lejárt arra a napra, ezért 8óra után befejeztem a horgászatot.
A tó este
A halak horogszabadítás után azonnal visszanyerték szabadságukat, hadd nőjenek nagyobbra!
Az egész tavat körbejártam, minden ígéretes akadó mellett megpróbáltam halat fogni. A napot 54 sügérrel, 12 bodorkával, 1 domival és egy pisztránggal zártam! Egyáltalán nem voltak kapitális méretű halak, sőt, a legnagyobb egy 15dkg-os bodri, és a hasonló méretű pisztráng volt, mégis nagyon örültem nekik, meg voltam elégedve az aznapi fogással.