|
A dankasirály
2009.06.22. 08:14
Eurázsiában és Észak-Amerikában honosak, telelni délre vonulnak. Édes és sós vízű mocsarakban költenek, télen beköltöznek a városokba, vagy víztározók környékén élnek.
A dankasirály
Az egyik leggyakrabban előforduló sirályfajunk. Télen sok látható belőlük a Duna budapesti szakaszán, a hidak közelébe, ahol kenyérdarabkákért „koldulnak”. Hossza 35-38 cm, kb. akkora, mint egy vetési varjú. A tavaszi nászidőszak idején a feje csokoládébarna, hát- és szárnyfedő tollai világosszürkék, a teste, a farka fehér. Csőre hosszú, egyenes, hegyes végű és vörös színű. A lábai pirosak. A hím és a nőstény azonos színezetű. Télen a feje fehér, csupán a fültájékon visel egy parányi barna foltot. Tél végeztével kezd színesedni.
Egy téli ...
... és egy nyári példány.
Vonuló. Telet a legtöbb példány az Adria partvidékén tölti. Európa legnagyobb részén fészkel. Nagyobb állóvizeken akár több ezer pár is költhet. A párba állt madarak közösen építik a fészküket, például réteken, háborítatlan szigeteken, nádtorzsák tövében. A fészekalja 2-4 agyagsárga színű, sötétbarna foltozású tojásból áll, melyen 18-24 napig kotlik. Rendkívül éberen védik fészektelepet, a háborgatókat azonnal megtámadják, elűzik. A fiókák 35 nap múlva lesznek önállóak.
Tavasszal és ősszel főként halakat zsákmányol, melyeknek először a szemét vágja ki, majd a kopoltyújukhoz csap hegyes csőrével. Emellett tömegesen eszi a csigákat, kagylókat, férgeket.
Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000 FT.
Forrás: Pénzes Bethen - Halaink
| |