Bothossz és dobótávolság

Régóta készültem, hogy konkrét mérésekkel megvizsgálom, a bothossz változtatása hogyan befolyásolja különféle súlykategóriába tartozó műcsalik dobótávolságát. Egy hosszabb bottal valóban messzebb dobunk? S ha igen, mennyivel? Az embernek vannak hipotézisei, elképzelései, ám kiderülhet, nem minden úgy van, ahogyan a legtöbben képzelik.

Nézzük meg mely tényezők befolyásolják a dobótávolságot:
•    Erőkar (a bot hossza)
•    A csali súlya
•    A csali légellenállása
•    A lendítés ereje, dinamikája
•    A bot dobósúlya (rugalmassága)
•    Az orsó dobperemének súrlódása (a dob feltöltöttsége)
•    A zsinór súrlódása a gyűrűkön (maga a zsinór típusa, mérete)

Ezen tulajdonságok közül állandónak vehetjük az orsóval kapcsolatos tényezőket, hiszen a teszt egyetlen orsóval és zsinórral készült.

A teszthez egy megbízható ABU 704-es orsót használtam, ami 0,14-es Spider Ultracast fonott zsinórral volt feltöltve. Négyféle bothosszal dolgoztam: 2,10 – 2,40 – 2,70 – 3,05 m. A botok paramétereit a táblázat mutatja.

Valamennyi bottal három műcsalit dobtam, arra törekedtem, hogy életszerű, de egymástól jelentősen különböző variációkat vegyek ki a dobozokból. Először egy kifejezetten könnyű, 5 grammos Frenzy FireStick wobblert választottam, majd egy kisméretű, 12 grammos balinólmot, végezetül egy közepes Mitchell Pulse Shad gumihalat ólomfejjel szerelve – mindennel együtt 24 gramm súlyban. A wobbler nagyon könnyű, közepes légellenállású, a balinólom koncentrált súly, kis ellenállással, a felszerelt gumihalnak volt a legnagyobb tömege és a legnagyobb légellenállása is.

Rögzítéshez használt kapocs.

A tesztdobások után minimálisan visszaspannoltam a zsinórt, majd megszámoltam, hány hajtókar-fordulattal tudom visszahúzni a műcsalit. Legalább 10 dobásból átlagoltam minden eredményt. A teszt végén kimértem a parton 50 métert és megnéztem, hogy azt hány hajtókar-fordulattal tekerem vissza, majd az összes eredményt ez alapján számoltam át méterbe.

Eredmények:

Kezdjük a legegyszerűbbel, a balinólommal mért dobásokkal. A 12 g dobósúly nagyon feküdt mindegyik botnak, s már-már hihetetlenül pontosan aránylott a dobáshossz a bot hosszához. Itt nincs mese, a hosszabb bottal nagyobbat lehet dobni, a 2,10-es és a 3,05-ös botok között 8,9% differencia mutatkozott az elérhető távolságban, nominálisan 4,1 m. Ez már lényeges lehet! Gyakran az első 4 m-en már meg is akad a hal.

A legnehezebb műcsali a gumihal volt, ahol már van mit magyarázni. A nagyobb légellenállású csali dobásakor a legrövidebb és a leghosszabb bottal elérhető távolság különbsége csupán 4,1 %-nak, nominálisan 1,7 méternek bizonyult. Ezzel együtt megmutatkozott, hogy a kifejezetten erős, a gyári dobósúly-adatokban talán kissé alulparaméterezett ABU Rocksweeper 2,40-es hosszal is gyakorlatilag ugyan azt tudta, mint a 3,05-ös Skeletor, mellyel ennél nagyobb csalikat már nem szívesen dobnék. Ez vonatkozik a 2,70-es Series One-ra is! Nagyon durván azt is mondhatnám, hogy a súlyosabb, nagyobb légellenállású csalik esetén szinte mindegy, hogy 2,10 vagy 3,05 …

A kis wobblernél borult fel igazán az elmélet! Az 5 grammjával kicsit kilógott a sorból, nem is volt benne a gyári dobósúly-tartományban, de a horgászok többsége ilyen, vagy még erősebb botokkal wobblerezik. Ezzel a csalival nagyon sokat dobtam, hogy egy szélesebb mintából tudjak átlagolni. Szignifikánsan a legrövidebb 2,10-es bottal tudtam a legmesszebb dobni.

Ennek oka egyrészről lehet az, hogy ez volt a leghajlékonyabb pálca valamennyi közül, tehát ez tudta a kis wobblert legjobban előfeszíteni, így ez „lőtte ki” a leginkább. Ezt erősíti, hogy a legrosszabbul a legkeményebb 2,40-es pálca teljesített. Továbbá megállapítható, hogy kis csaliknál már jelentősen rövidíti a dobást a zsinór súrlódása a gyűrűk között. A 3,05-ös Skeletor másfélszer olyan hosszú, de majd kétszer annyi gyűrűvel rendelkezik, s le is maradt bő 2 méterrel, több mint 10%-al. Még nagyobb különbség mutatkozott az egyébként anyagminőségben magasan kiemelkedő, 2,40-es ABU bot kárára, ahol 3,4m, azaz 17% volt a differencia.

Összegzés:

A leglényegesebb megállapításokat érdemes kiemelni. Kompakt, közepes súlyú csaliknál a bothosszal arányosan növekszik a dobástávolság. Itt érdemes a hosszabb botokat választani. A közepesnél nagyobb súlyú csalik esetében már nincs lényeges különbség a bothossz növekedésével. Ha figyelembe vesszük, hogy egy rövidebb, könnyebb bottal sokkal egyszerűbb egy egész napos horgászat, ráadásul a rövidebb bottal a fárasztási élmény is sokkal nagyobb, akkor megkérdőjelezhető a hosszú botok használata ebben a szegmensben.

Az extra könnyű csalik esetében a megfelelő bothossz kiválasztásával akár 20%-al is messzebb dobhatunk. Ide tartoznak a kistestű wobblerek, a könnyű támolygó és korforgó kanalak, s mivel ezek használata igen csak elterjedt, különös figyelmet érdemelnek. A lehetőségekhez képest minél kevesebb gyűrű legyen a boton, csökkentve a súrlódást.

Remélem néhány lépéssel közelebb kerültünk az igazsághoz, s a konkrét, mért eredmények segítettek megcáfolni vagy megerősíteni az előzetes elképzeléseket.

Írta: Szarvas Zoltán
forrás: Magyar Horgász

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.