Főoldal : Új horgásztilalmak: van vagy nincs keszeg a vizekben? |
Új horgásztilalmak: van vagy nincs keszeg a vizekben?
2010.04.25. 07:09

A teljes természetvédelmi tilalom megelőzése érdekében volt szükség arra, hogy az idéntől időszakos fogási korlátozás lépjen életbe a paducra, a jászkeszegre és a szilvaorrú keszegre.
Új horgásztilalmak: van vagy nincs keszeg a vizekben?
A teljes természetvédelmi tilalom megelőzése érdekében volt szükség arra, hogy az idéntől időszakos fogási korlátozás lépjen életbe a paducra, a jászkeszegre és a szilvaorrú keszegre – közölte az agromonitor.hu-val a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) ökológiai osztálya. A mostani szigorítást a tárca csupán "első lépésnek" tekinti. A tavaszi horgászati tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy továbbra is bőven van e halfajokból a természetes vizekben.
Két éve jelent meg a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló rendelet – áll a tárca tájékoztatójában. A jogszabály előkészítése során – számos beérkező javaslat megvitatása mellett – a KvVM áttekintette valamennyi őshonos hazai halfaj kapcsán az elérhető szakirodalmat, illetve a rájuk vonatkozó jogi szabályozást. Az áttekintés során a minisztérium arra jutott: a továbbiakban sem gazdálkodási, sem természetvédelmi szempontból nem járható út, hogy az „egyéb halak” (az úgynevezett másodrendű haszonhal fajok) esetében hiányzik az a feltételrendszer, amely a természetes vizek önfenntartó állományainak fennmaradása szempontjából elvárható, szaporodó egyedek védelmét biztosítja. Az e fajokra horgászati oldalról vonatkozó úgynevezett. napi kvóta önmagában nem ad garanciát a hosszútávon fenntartható hasznosíthatóságra – állítja a tárca.
A hasznosítás szempontjából (beleértve a horgásztársadalmat is) sem lehet cél, hogy e fajok védelme érdekében már csak akkor történjen lépés, mikor egyedszámuk olyan kritikus értékre csökken, hogy esetükben a teljes természetvédelmi oltalom elrendelésére legyen szükség. Ezzel párhuzamosan a horgászok, horgászati szervezetek, illetve a téma iránt érdeklődő különböző tudományos és egyéb civil szervezetek részéről is egyre inkább körvonalazódik egyfajta paradigmaváltás igénye egyes hazai halfajok állományának megőrzésére.

Jászkeszeg (Leuciscus idus L.)
A KvVM szerint a halászatról és a horgászatról szóló jogszabályok – érthető módon – klasszikusan a „nemes halak” (az úgynevezett elsőrendű haszonhal-fajok) védelmére helyezték és helyezik a hangsúlyt. A természetvédelmi jogszabályok a legveszélyeztetettebb halfajokat helyezték korábban védelem alá, mára azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az őshonos halfauna valamennyi tagjának megőrzése érdekében mind a horgász- és halásztársadalomnak, mind a két érintett tárcának, a KvVM-nek és az a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) jobban össze kell fognia. Ezért e témakörben 2009. március 11-én az FVM, a MOHOSZ, a HALTERMOSZ, az Agrárkamara, a MOSZ, a MAGOSZ és a Magyar Haltani Társaság képviselőivel egyeztetést tartottunk. E döntéshozókat és döntés-előkészítőket is felvonultató szakmai fórum megállapította, hogy a jogszabályok felülvizsgálatát, módosítását is magába foglaló felvetés minden szempontból időszerű.

Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba)
A megbeszélésen résztvevő szakértők, ágazati képviselők gyakorlatilag valamennyi őshonos és hasznosított másodrendű haszonhalunk helyzetét áttekintették, és arra a következtetésre jutottak: a korábbi és a jelenlegi halászati statisztikák nem alkalmasak arra, hogy az állományok – egyes esetekben éppen a horgászok negatív tapasztalatai alapján aggályosnak tartható – helyzetéről megnyugtató képet lehessen alkotni. Emellett annak igazolására sem jók, hogy e fajok jelenlegi hasznosítása akár rövidtávon is bizonyosan fenntartható-e.

Paduc (Chondrostoma nasus)
Mindezek alapján egyetértettek abban, hogy e kérdésben - az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva - indokolt a hasznosítást is érintő korlátozó lépéseket mihamarabb megtenni. Emellett természetesen szükség van olyan vizsgálatokra is, amelyek az állományok változásait feltáró adatokat képesek szolgáltatni, hiszen a fenntartható hasznosítás csak úgy képzelhető el, ha kellő információval rendelkezünk a kérdéses populációkról.
Jászkeszeg (Leuciscus idus)
|
május 2. – június 15. |
Paduc (Chondrostoma nasus) |
május 2. – június 15. |
Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) |
május 2. – június 15.
|
Aktuális fogási tilalmak: //halradar.gportal.hu/gindex.php?pg=29205810
forrás: Halradar / agromonitor.hu
|