|
A csontkukac és tárolása
2010.06.11. 07:44
Az embernek körében mindig utálatos élőlény a házi légy. Az általunk a horgászboltban megvásárolt csontit zárt rendszerben, gyári körülmények között állítják elő. Angliában és Belgiumban egyes helyeken steril körülmények között állítják elő, a horgászok számára. Az óvatosság azonban sose árt, csontkukac használata után mindig alaposan mossunk kezet.
A csontkukac és tárolása
A csontkukac kisebb társát, a pinkit is használjuk csalizásra. Hétköznapokban kevésbé elterjedt, de a versenyhorgászatok alkalmával kiemelt szerepet kaphat. Tűzhetjük horogra őket, de etetőanyagban is használjuk. Beletehetjük élve, vagy akár forrázva is. Ragasztott módon is bejuttathatjuk a vízbe. Tavasszal, amikor a halak a vermelésből „visszatérnek” szükségük van nagymennyiségű fehérjére, aminek a csonti kiválóan megfelel.
Csonti & Pinki
A boltban vásárolt csontkukacot általában zacskóba lefujtva kapjuk vagy előre kimért kis „pikszisekbe”. Ebben az állapotban a hűtőszekrényben 3-4 napig gond nélkül eltarthatjuk. Beletehetjük csontizsákba is, így nagyobb mennyiséget is kényelmesen tudunk tárolni. Tárolandó edénybe tegyünk fűrészport, ezzel elkerülhető, hogy a csontik befulladjanak, ha bemelegszenek, akkor használhatatlanná válik. Horgászat közben a csalizásra szánt egyedeket ne tegyük ki tűző napfényre. Egyrészt beizzadnak, másrészt hamar bebábozódnak. Ha ragasztani szándékozzuk, a csontit le is kell mosni felhasználás előtt, ha csúzlizunk, elég a rostán átmásztatni, esetleg szelelni. Olykor az élő anyag bebábozódik, de ez is kiválóan felhasználható. A báb horogra is tűzhető, de az etetőanyagba keverve is nagyon hatékony. A csalizásra szánt bábot tegyük egy vízzel telt edénybe és azokkal az egyedekkel csalizzunk, melyek nem jönnek fel a víz felszínére.
Kombinálhatjuk kukoricával is ...
A horgászat hatékonyságát, eredményességét, a kapások számát nagymértékben növelhetjük az úszó, de akár az etetőkosár köré szórt csontival, pinkivel. A partközeli pecánál elegendő, ha kézzel dobálunk időközönként néhány szemet. Hosszabb spiccbot és a rakós távolságon, vagy matchbotos úszózásnál, valamint picker- esetleg feederbotnál ehhez a művelethez már hatékony szerszámra van szükség: csontilövő csúzlira
Csontilövő csúzli
A modern versenyzői gyakorlatban nem szemesen lövik az élő anyagot, hanem ragasztva, ezt a hobbihorgásznak is érdemes megtanulni.
A csonti tisztítása:
Az egységnyi élő anyagot alaposan átmossuk, majd újságpapír közt tökéletesen megszárítjuk. Fél liter csontit akkora edénybe tesszük, hogy kb. két centis rétegben terüljenek szét. Ragasztóporral bőségesen meghintjük a csontikat, és a ragasztóport rázogatással egyenletesen elosztjuk. Finom vízpermettel lespricceljük az egészet. A ragasztó perceken belül megköt és golyóvá formázva már lőhető is.
Etetőanyagban:
Öt kilogramm etetőanyag, legyen az bármilyen, nemigen vesz fel többet, 2 – 2,5 dl élő csontinál. Ha többet teszünk bele, az etetőanyag nem gyúrható gombóccá. Az etetőanyag tapadását PV1 hozzáadásával növelhetjük, így több élőanyag felvételére is alkalmassá válik. Az etetőgombócokat nem érdemes előre meggyúrni, mert azokat a bedobásig széttúrják.
Többször tapasztaltam, hogy az etetőanyag és csonti kombináció meghozza ugyan a nagyobb keszegeket is, de sokkal hatékonyabb, ha az etetés csak csontiból áll, a már említett módszerrel bejuttatva, így az etetőanyag szemcséire nem érkeznek meg az apró halak. Olyan versenyeken, ahol nagy mennyiségben található törpeharcsa, ott érdemes kialakítani két etetést is. Egyiket a keszegeknek, pontyoknak, a másikat a törpeharcsáknak, amihez bőséges csonti-felhasználás ajánlott.
| |