Hogyan válasszunk legyezőbotot?

A műlegyező horgászmódszer egy olyan horgásznak, aki eddig csak a hagyományosnak vehető technikákat (úszós, fenekező, pergető horgászat …) alkalmazta meglehetősen idegen, a váltás szintén erős kontrasztot mutat. Fontos, hogy a megfelelő horgászbotot válasszuk ki, hiszen a horgászat sikerét nagyban befolyásolja.

Legyezőbot választásánál a legfőbb paraméterek a következők: zsinórosztály (AFTMA), a bot hossza és akciója, a bot anyaga, gyűrűzése, akciója, súlya. A legyezőbotunk akkor nevezhető optimálisnak, ha azonos osztályba tartozik a bot, zsinór, orsó hármasa.

Legyünk tisztában azzal, hogy milyen méretű és fajú halak azok, amelyekre horgászni szeretnék, mert csak ez után tudjuk a többi komponenst megfelelően megválasztani. Első lépésként a zsinórosztályt válasszuk ki, amit a bevetendő csalik méretének függvényében tudunk meghatározni.

Legyezéshez használt zsinórtípus, meglehetősen szokatlan az avatatlan szemnek, legyezésnél a zsinór megegyezik a dobósúllyal.

Mint ahogy már említésre került, a zsinórosztály angol rövidítése az AFTMA. Ismerkedjünk meg e jelöléssel közelebbről is. Az AFTMA rendszer alapja a zsinór első 9,15 méterének tömege. Az osztályozás 0-tól 14-es skálán mozog. A nagyobb méretű legyek esetén nagyobb zsinórosztály szükségeltetik, hiszen nagyobb energiára van szükség, hogy a csalit bejuttassuk. A zsinórokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk. Első csoportot képezik azok, amelyeknek a kezdő és végső 3-5m fokozatosan elvékonyodik, a köztes zsinórvastagság pedig állandó. Ezeket nevezzük duplán vékonyítottnak („Double Taper” – DT). Második csoportba a WF („Weight Forward”) zsinórok tartoznak, amelyeknél a dobósúly előre van helyezve.

Egy kis irányadás, hogy mely csalikhoz milyen zsinórvastagság a megfelelő (Petter Sutton – „Choosing a new fly rod” című írása alapján):

• nagyon kisméretű, 16-os vagy annál kisebb horgokra kötött legyeknél - AFTM 4 vagy az ez alatti osztályok
  
• 10-18-as horogméret közötti száraz és nedves legyek, nimfák – AFTM 4-6
  
• 8-14-as horogméret közötti súlyozott és szőrös legyek – AFTM 6-8
  
• nagyméretű legyek, műcsalik, 2-8-as közötti horgokon – AFTM 7-9
  
• nagyon nagyméretű csukázó legyek esetén – AFTM 9-11

Az egyes AFTMA osztályba tartozó zsinórok tömege:

Kezdőknek ajánlott a nagyobb zsinórosztályokból kikerülő, nehezebb zsinórokat választani, mert ezekkel könnyebb a dobás és szeles időben is egyszerűbb a legyezés művészetét gyakorolniuk.

Következő lépés a megfelelő hosszúságú bot kiválasztása. A bot hosszúságát lábban tüntetik fel, nem méterben. (1 láb = 30,48 cm ~ 30,5 cm) Általánosságban, ha rövidebb távolságra szeretnénk horgászni, akkor rövidebb, ha hosszabb távolságra, akkor hosszabb botra lesz szükségünk, de ez nem feltétlenül bizonyul igaznak minden esetben. Következő általános szabály, hogy a rövidebb botokkal pontosabban tudjuk bejuttatni a csalit, mint hosszabb botok alkalmazásával, azonban a hosszabb botokkal könnyebb a horgászat, mert jobban kordában tudják tartani a zsinórt.

Három részes, parafa nyéllel ellátott, legyezőbot.

A legyezőbot megválasztása során olyan tömegű botot válasszunk, amelynél figyelembe vesszük saját korlátainkat is, hiszen egész nap kézben kell tartanunk, folyamatosan „legyezünk”, dobálunk vele. Hasonló a szisztéma e résznél, mint a pergető horgászat esetében. A következőekben különböző helyzetekre javasolt bothosszok kerülnek ismertetésre:

• kis folyók, patakok – 7’-7’6” láb
  
• közepes folyók – 8’-9’ láb
  
• kis állóvizek, nagyobb folyók – 8’6”-9’6” láb
  
• nagy állóvizek és víztározók – 9’-10’ láb
  
• csukára és tengeri laposokon történő horgászatra – 9’-9’6” láb

Ezek az adatok csak irányadóak, hogy tudjuk, milyen határok között érdemes mozognunk, tehát ezektől az értékektől az egyedi esetekre vonatkozó feltételek ismeretében eltérhetünk, hogy felszerelésünk optimálissá váljon.

A legyező botokat akciójuk szerint általában három csoportba sorolhatjuk. Első kategória a gyors akciójú (fast action). Ezeknél a botoknál az alsó rész nagyon merev, a fárasztás és a bedobás során szinte csak a bot spicce dolgozik. Második csoport az átmeneti akciójú (intermediate action) pálcák. Ezek a botok azok, amelyek nyugodt szívvel ajánlhatóak egy kezdő legyezőhorgásznak. A bot alsó része nem merev, de nem is túl lágy, a köztes, átmeneti tulajdonságokkal rendelkező botok tartoznak e csoportba. A harmadik kategória a lassú akciójú (low action) botok tábora. A bot alsó része az a bedobás során is erősen meghajlik, a bot spicce azonban elég „kemény”, de semmi esetre sem mondható teljesen merevnek.

Gyors, átmeneti, lassú akciójú botok dinamikája.

A botok anyaga változó. Manapság a legelterjedtebbek a grafit botok, amelyeknek árfekvése is kedvező. Találkozunk még üvegszálas és nádból készült pálcákkal is. A nádból, bambuszból készült botok ára igen borsos, ezért egy kezdő horgász számára nem ajánlott befektetés.

Nádból készült fly rod.

Összegzésként levonható, hogy a kezdő horgász számára az átmeneti akciójú, közepes erősségű botok ajánlatosak, ezek azok a botok, amelyekkel meg tudják tanulni az alapokat, elkezdhetik legyezőhorgász karrierjüket. Egy közepes kategóriát képviselő bot éveken keresztül hű társunk lehet és ha már elsajátítottuk az alapokat, rendelkezünk kellő tudással, tapasztalattal, akkor egy komolyabb botot is a kezünkbe vehetünk.

Írta: Jakus Ádám (Halradar horgászportál)
Felhasznált irodalom: Petter Sutton – „Choosing a new fly rod” című írása
Képek: www.flyfishinginformation.net, www.google.com

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.