A „Mi” Dunánk

A Duna "pályavonala"

Most kicsit foglalkozzunk a „Mi” Dunánkkal, tehát a magyarországi szakaszával. Az országban 417 kilométeren keresztül van jelen. A rajkai 1850-es fkm. (fkm.=folyamkilométer) táblánál lép be hazánk területére és az 1433-as fkm.-nél válik meg tőlünk. Budapest közelében 200 cm-es vízállásnál általában 5-6 m mélységű. Mélysége az országban elég tág határok között mozog. Baja után 8-10m-es mélységekkel is találkozhatunk, jelentős mélységet ér el még a szigetközi szakaszán, legmélyebb részét Mohács alatt a Repity-gurgyónál mérhetjük, itt 20 m feletti mélységgel rendelkezik! A legmélyebb részét azonban a Vaskapunál a Kazán-szorosnál éri el, ezen a szakaszon 70-75 m-es mélységgel is rendelkezik!

A Vaskapu - szoros

Mint a legtöbb folyó a világon, így a Duna sem tudott megmenekülni az emberiségünk környezetkárosításától, a folyó vize az egyre nagyobb mértéket öltő iparosodás hatására szennyezetté vált. Még az 1800-as években a feljegyzések szerint lajtos kocsikból árusították a Duna vizét, a Donauwassert. A szennyező folyamat az 1980-as évekig fokozottan tartott. Az 1950-es 60-as években már a legszennyezettebb folyónkká vált. Ezt követően sikerült felismerni, hogy valamit tenni kell a Duna vízminőségének javítása érdekében, melynek hatására a Duna vízminőségében határozott javulás volt tapasztalható. Nagyon egyszerűnek tűnt, hogy ha volt valamiféle kellemetlen melléktermékünk az iparban, vagy a társadalomban (lásd: szennyvíz), akkor azt tisztítás nélkül beleengedjük a Dunába, hiszen úgy is továbbfolyik … Ebből is látszik, hogy ha valamit szeretnénk tenni a Dunáért, akkor összefogásra van szükség a 10 ország között, nem lehet országonként merően eltérő vízgazdálkodásokat folytatni a Duna viszonylatában! Budapest szennyvize is 2010 augusztusáig a Dunában kötött ki. Most pár sor következik a ÉlőDuna weboldalról:

„A szennyvíztisztító telep megépüléséig, illetve próbaüzemi működésének elindulásáig Budapest 790 ezer háztartásából naponta megközelítőleg 600 ezer köbméter szennyvíz került a Dunába. A főváros szennyvíztisztító telepei ennek csupán 51 százalékát voltak képesek befogadni és megfelelően kezelni. Ez azt jelenti, hogy a Dunába jutó szennyvíz nagy hányada biológiai tisztítás nélkül került a folyóba. Ez nem csupán jelentős mértékű környezeti terhelést jelentett, de népegészségügyi szempontból is hatással volt a fővárosban és a Duna mentén élők életére.”

Ez a befolyó, ahol a szennyvíz távozott a Dunába, horgászok körében csak „Ördög” néven keringett. Aki ezen a szakaszon próbálkozott, az nagy eséllyel zsákmányolt a Duna halállományából, hiszen a különleges mederalakulat és a szennyvíz hatására a halok nagyobb csapatokban tartózkodtak ezen a helyen. Azonban elég kellemetlen szagok uralták az Ördög területét.

A Duna is számos folyószabályozáson esett át, melyeknek a célja a hajózhatóság biztosítása és az árvízveszély elkerülése volt, a szabályozások során területe folyamatosan csökkent a kanyarulatok átvágásával. A szabályozások már a 19. században megkezdődtek. 1883-ban Baross Gábor közlekedési miniszter idejében indult meg az Al – Duna szabályozása, mely már Széchenyi Istvánnak is szerepelt a tervei között.

A Duna vízállása nagyon gyorsan tud változni egyik napról a másikra, mely jelentősen megnehezíti a horgászok dolgát. A parti horgászat lehetetlenné válik, a víz zavaros lesz. Ha a Dunán kívánunk horgászni érdemes figyelni a rövid és középtávú vízállásjelentést, hogy biztosan ne érjen minket nagyobb meglepetés.

Papp József dunai amurjával.

A Dunán minden évszakban más és más halfaj fogható, aminek a következménye, hogy a Duna halfaunája igen tág keretek között mozog. Megtalálhatók benne a ragadozó és békés halak szinte minden tárháza és manapság a védett halakból is egyre több figyelhető meg, a gébfélék is egyre jobban terjednek e ősi folyóban, a fajfeltáró halászatok 52 halfaj jelenlétét rögzítették. A hajóforgalom gyakran már jelentősen zavarja a horgászatot, sokan úgy érzik, mintha már tengeren lennének, de szerencsére lehet még találni nyugodtabb, csendesebb szakaszokat. A tájidegen halak (pl. géb) elterjedéséhez a hajóforgalom is nagymértékben hozzájárult. Feltehetően a Fekete – tenger térségéből jött hazánkba a hajótesteken megtapadt ikrák segítségével.

A dunai halászat jelentős mértékeket öltött valaha. A 19. és 20. században, mint már említésre került vízszennyezés következtében a halállománya jelentősen csökkent, így a halászat is redukción esett át.

Halászat a Dunán az 1940-es években.

Korábban már bővebb cikkben foglalkoztam a viza magyarországi történetével, a Dunán is jelentős volt e halfaj állománya, azonban a Vaskapu megépítését követően a viza sorsa megpecsételődött, hiszen a szaporodása lehetetlenné vált.

Remélem sikerült érdeklődést kelteni a Mi „kis” Dunánk iránt e legfőbb tényeket közlő cikkel. Úgy gondolom érdemes jobban is megismernünk azon folyóinkat, horgászhelyeinket, amelyen aktívan hódolunk legfőbb hobbinknak a horgászatnak. Végezetül az MTV videó tárából néhány videó, melyek megtekintésével barangolhatunk a Dunán és annak közvetlen környezetében, megismerhetjük a Duna környezetének élővilágát is, melyről a cikkben szándékosan nem esett bővebben szó, hiszen ezek a videók úgy gondolom jobban alkalmasak az ismertetésre a képek révén, ajánlom mindenkinek a videók megtekintését.
 

Nemzeti értékeink: Barangolás a Duna mentén I. Tovább ...
Nemzeti értékeink: Barangolás a Duna mentén II. Tovább ...
A Duna – Dráva Nemzeti Park: Tovább ...
A Duna – Ipoly Nemzeti Park: Tovább ...