Ha szeretnél a Halradar horgászportál társszerkesztője lenni, akkor jelentkezz a rekordlista@gmail.com e-mail címen. Kiből lehet társszerkesztő? Mindnekiből, akinek van ötlete az oldal továbbfejlesztésére, híreket, cikkeket írna a portál számára.
Úgy tűnik, a hosszú vegetációs időszakot követően megérkezik a tavasz, a rövid és hosszú távú előrejelzések minden bizonnyal ezt valószínűsítik. Halaink életében is nagy változást jelent, a téli, csökkentett életmódról átállni az egyre fokozódóbb életvitelhez.
A tavasz és halaink
Az idei tél nem mutatott akkora eltérést az átlaghőmérséklettől, mint az előző években, átlagosnak tekinthető. Volt részünk kemény fagyban, nagy mennyiségű hóban. Mindezek hatására a lassan áramló vagy álló vizeink egy részén lehetőségünk nyílt a léki horgászatra is, mely hatalmas élményeket tartogat az extrémebb horgászok számára, akik a telet nemcsak eszközeik karbantartásával töltik, hanem „fagyoskodnak”, tisztelegnek szenvedélyük mellet. Tavasz közeleg, tehát a horgászok hamarosan újra ellepik a horgászterületeket, azonban kevesen vannak tisztában azzal, milyen folyamatok is játszódnak le ebben az időszakban a vízi életvilágban, többek között a halakban. Számukra minden évszak egy váltással jár, legélesebb az átmenet a tél és nyár, nyár és tél között, az átmenetben segítségükre van a fokozatos változás (tavasz, ősz), de ezek az átmenetek az utóbbi időkben egyre rövidebbé váltak és az évszakok eltolódásokat mutatnak. Ezáltal az átállásra is kevesebb idejük jut halainknak, melyhez nekik is alkalmazkodniuk kell. Tekintsük át a legfontosabb, tavasszal lejátszódó folyamatokat, melyek közvetve vagy közvetlenül érintik a pikkelyeseket.
A jégpáncél elolvadásával már kezdetét veszi a lassú változás, odalent kezd elindulni az élet, melyhez a tavaszi napsugarak járulnak hozzá. Mi emberek is kellemesebben érezzük magunkat, ha beköszönt a tavasz és a hideg, borús, sötét időszakot felváltja a kellemes időjárás. Halainkra vonatkozólag ilyen jellegű kutatással még nem találkoztam, mely az évszak és a közérzetük összefüggését vizsgálta volna. Az mindenestre bizonyos, hogy a víz hőmérsékletének fokozatos emelkedésével ébredésnek indulnak, nem egyszerre, minden halnak más és más a reakciója a melegedő vízhőmérsékletre. Akadnak olyanak, akik meglehetősen korán magukhoz térnek (lsd. ponty) a téli vermelésből, vegetációból, azonban olyanok is vannak, amelyeknél ez az ébredési időszak tovább tart. Halaink viselkedése függ a víz hőmérsékletétől, hiszen a maghőmérsékletük is a víz hőmérsékletének függvényében alakul. A vízhőmérséklet lassú emelkedésével fokozódik éhségérzetük, majd a természet által beprogramozott folyamat kezdődik meg, a szaporodás. Azonban nemcsak a víz hőmérsékletének változása járul hozzá az ébredéshez, hanem a nappalok hosszának növekedése tehát a megváltozott fényviszonyok is.
A reggelek még elég csípősek.
A vermelőhelyek elhagyása az éhségérzet kialakulásával egyidőben történik meg. Vannak, amelyek egyedül kelnek „útra”, mások azonban csapatosan keresik a táplálékforrást. Anyagcseréjük a víz hőmérsékletének növekedtével fokozódik, egyre több táplálék elfogyasztására lesznek képesek, melyre szükségük van, hiszen egy csodálatos biológiai folyamat veszi majd hamarosan kezdetét, a szaporodás ősi ösztönének engedelmeskednek. A halgazdaságokban tartott halaknál megfigyelték, hogy a pontyok egy része az „ébredés” után először az etetőkarókhoz szórt abraktakarmányból lakmározik és majd csak ez után kezd neki a vízi élőhely által kínált táplálékokhoz (apró rákok, vízirovarok, csigák …).
Az Európában őshonos halak többsége az ívás előtt abbahagyja a táplálkozást és megkezdik a következő generáció megteremtését. Először talán a sebes pisztráng kezdi meg az ívását, majd követi a menyhal, ami decemberben kezdi meg az utódokról való gondoskodást. A tilalmi időszakok is halaink ívási időszakához fűződnek, nem véletlenek az egyes fajokra vonatkozó időpontok, ha a tilalmi időszak alatt kifogunk egy egyedet, azt haladéktalanul helyezzük vissza a vízbe, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a halaink ívni tudjanak, melyre egy nyugodt környezetben van a legideálisabb körülményük. Jelenlegi (2011. március 11.) fajlagos fogási tilalmak, melyekről itt mindig tájékozódhatsz:
Halfaj
Tilalmi időszak
Csuka (Esox lucius)
február 15-től március 31-ig
Balin (Aspius aspius)
március 1-től április 29-ig
Fogassüllő (Sander lucioperca)
március 1-től április 29-ig
Kősüllő (Sander volgensis)
március 1-től április 29-ig
Kecsege (Acipenser ruthenus)
március 1-től május 31-ig
Ebben az időszakban a halak elvesztik több képességüket is, többek között az óvatosságukat. Jó példa erre a küszük szaporodása, melyek a partmenti vízrészeken önfeledten szórják ikrájukat a kövekre, aljzatra heteken keresztül, megfeledkezve az ikrára leselkedő ragadozókról, melyek a saját életüket is veszélyeztetik. A botos- és cifra kölönténél (védettek!!), melyek harciasan, félelmet nem ismerve védelmezik ikrájukat.
Szaporodás eljöttét a dorozsma, nászkiütés is jelzi.
Ikrára leselkedő veszélyek.
Az ívás befejeztével a szélrózsa minden irányába megindulnak az ideiglenesen összeverődött közösségek, egyre fokozódóbb éhségérzett uralkodik el az ívás sorén kimerült halakon, hiszen az elvesztett energiát pótolniuk kell. Az ívás előtt és után is nagy mennyiségű fehérje bevitelre van szükségük. Többek között ezért is lehetünk sikeresek a tavaszi spiccbotozások alkalmával, ha nagymennyiségű élő csalit (csonti, pink) használunk. Tavasz beköszöntével még a sötétebb etetőanyagokkal lehetünk eredményesek, mert a mederfenéken ijesztően hat a nagyon világos etetőanyag, ebben az időszakban a víz eutrofizációja még meglehetősen kicsi mértékeket ölt. A fokozatos hőmérséklet emelkedéssel alkalmazhatjuk az egyre világosabb halcsalogatókat, de csak is ésszerű mértékben, hiszen a nagymennyiségű, el nem fogyasztott etetőanyagok a vízminőség romlásához vezetnek!! Ezen kívűl sajnos számos szennyező forrás van (trágyalé, műtrágya vízbe mosódása …), ami a vízi növényvilág túlburjánzáshoz vezet a fokozott foszfor és szervesanyag felhalmozódása miatt, melynek következtében csökken a nyári hónapokban a víz oxigénkoncentrációja és a kevésbé tűrőképes halak szenvedését láthatjuk, mikor a víz felszínén úm. pipálnak, melynek kevésbé szerencsés esetben pusztulás a vége.
„Szikrázó lépte nyomán jég és hó megolvad,
didergős, zimankós tél táncától elhamvad.” - (Tornóczi Köles Ildikó: Tavasztündér részlet)
A tavasz a legtöbbünk életében egyet jelent a horgászat megkezdésével, kiemelkedik a módszerek közül a spiccbotozás, feederezés és a pickerrel való horgászat. Sokan el se tudnánk képzelni a tavaszt a különös hangulatú, nyugtató tavaszi spiccbotos örömpeca nélkül. Az év első horgászatai eredménye a legenda szerint meghatározza az az évi eredményességünket, azonban jobban tesszük, ha mindenféle babonaságunkat félre tesszük és a horgászat szenvedélyének hódolunk. A természet is feléled, tavaszi ruhába öltözik, érdemes célba venni az erdőket és megcsodálni a tavaszi kikeletet. Kívánok mindenkinek eredményes évkezdést és óvjuk a környezetünket, melyhez kapcsolódik a MOHOSZ minden évre sorra kerülő Környezetvédelmi Napja, mely az idén április 16-án kerül megrendezésre. Bővebben tájékozódáshoz kattints IDE. Írta: Jakus Ádám (Halradar horgászportál) Képek: J.Á. , www.google.com