Horgászat csónakból

Aki rendszeresen csónakból, kishajóból, vitorlásról szándékozik horgászni, ismerkedjék meg a Hajózási Szabályzattal (a39/2003.(VI. 13.) GKM rendelet melléklete). A Szabályzat legfontosabb előírása, hogy csónakot és vízi sporteszközt az vezethet, aki

-         14. (gépi hajtású vízi jármű esetében 17.) életévét betöltötte,

-         aki úszni tud,

-         a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,

-         ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és a vízterület sajátosságait.

Ha több személy tartózkodik a csónakban, már az indulás előtt ki kell jelölni a vezetőt, aki megfelel a fenti feltételeknek és betöltötte 16. életévét (gépi hajtású vízi jármű esetén a 17. életévét). A vezetőnek a beszállás előtt tisztáznia kell, hogy a csónak utasai tudnak-e úszni, és gondoskodnia kell a mentőfelszerelésről. A menetben lévő csónakot csak a vezető engedélyével szabad elhagyni (akár fürdőzés, akár más célból).

Ha valaki csak alkalmasint, nem vezetőként száll vízre, akkor is kell tudnia úszni, kezelni az evezőket, vagy legyen rajta mentőmellény. Kenuból, kajakból, gumicsónakból nem ajánlatos horgászni. Még a kikötőben vizsgáljuk meg a jármű állapotát, legyen benne szapoly (vízméregető), s ha estére maradunk, világítóeszköz. Sötétedéstől világítsuk ki a ladikot, ne üljünk, térdeljünk a peremére. A csónakrögzítésre használt súly a vízbe ránthatja az embert, a letűzőkaró megszaladhat az iszapban vagy eltörhet. Az efféle váratlan esemény az őszi-téli horgászatnál roppant veszélyes. Ha a baj megesett, a vízbe pottyantunk, mielőbb meg kell szabadulni az átázott ruhadaraboktól, és fara felől visszakapaszkodni a ladikba. Ha fölborulna is a csónak, általában nem süllyed el, bele lehet kapaszkodni és kiáltozva segítséget kérni.

Forrás: Pintér Károly: Horgászati alapismeretek c. könyve