|
Az én kedvenc tavam
2008.06.05. 07:13
A tó egy egykori kavicsbányából lett halastó, amelyet a dunaszerdahelyi horgászszövetség vett kezelésbe.Öt éve rendszeresen horgászom rajta, így a halfaunát elég jól ismerem. A telepítések rendszeresek és valóban foghatóak telepítés után a méretes pontyok, amelyek szépen növekednek.Egyébként az év bármely szakában jól fogható a ponty, de manapság az öt kilón felüli példányok ritkaszámban mennek.Ez a túlzott rabsickodásnak tudható be. Az én kedvenc tavam
Óriáspontyok, kapitális amurok és zsinórszaggató busák leckéztették meg egykoron a kitartó horgászt. Egyszer nekem is részem volt egy ilyen amurkaladban, de nagyhallal azóta sem találkoztam. Akkor még nagyon kezdő horgász voltam, felszerelésem sem volt igazán, de azzal a régi kis botocskámmal mégis aprítottuk a halakat. Két éve lakóház épült a tó partján, azóta nem tudom igazán élvezni a horgászatot ezen a tavon. Randalírozás, hangos zene, miegymás teszi ,,tarkábbá“, ,,sokszínűbbé“ horgászataimat. Volt egy nagyonjó nyár, amikoris szoktató etetésre, durvaszerelésre mindennap megfogtuk a kvótát. De a lakóház épülése után a horgászok száma jelentősen megnövekedett, majd mindenki szoktató etetést kezdett alkalmazni.(ráadásul száraz keménykukoricával, ami rendkívül nehéz táplálék a pontyoknak) A kukoricát nagymennyiségben szórták. Szerintem senki számára nem kell ecsetelnem, hogy mit váltott ez ki egy öt hektáros tó esetében. Haltalan időszakok következtek, s ezzel együtt a horgászok száma is megcsappant. Ezután csak azok a horgászok jártak ide, akik valóban a tó szépsége miatt jártak eddig is és járni fognak ezután is. Kevesen voltunk, de kitartottunk, és szépszámmal fogtunk pontyokat. A horgászok kitapasztalták, hogy kell itt horgászni. A siker titka itt elsősorban a csaliváltásnak és a szerelékfinomításnak tudható be. De azért meg kell, hogy valljam, a kitartó horgász, akár finomszerelékes volt, akár durva, itt- ott fogott halat.
 
Bár a tó dévérállománya fogyóban van, azér akad néhány ,,lapát´´ nagyságú is
 
Az egyéni tórekordomat jelentő 5,4 kg-os pikkelyes, amelyet a 2008-as évben sikerült zsákmányolnom 3 szem vaníliás fűzött kukoricára
Hamár egyszer nyílt titok, hogy a rabsicok nagymértékben lehálózták a tavat és a nagytestű halakat kifogták, nem értem miért nem törekednek a horgászok a még megmaradt halak óvására. Mindenki felszólal és háborog, senki nem érti meg, hogy a nagypontyok nem a fán teremnek. Ahhoz hosszú éveknek kell eltelnie, hogy ismét nagypontyok éljenek a tóban(bár maradt kapitális méretű ponty a tóban, számuk elenyésző). Nem él itt sok ponty, ebben igazuk van, és mert nem fognak, már egyből a vizet okolják. Az itt horgászók többsége a tavat egy gödörként könyvelik el, amelybe telepítéskor kifogásra ítéltetett halakat raknak. És a hiba itt van, mert nem látnak a halakba eszmei értéket. Nevetséges indokokat találnak ki az erdménytelenségükre. De én örülök, hogy a horgászok többsége eredménytelen, mert anyagilag értékelik a halakat. Én nem mondom, hogy engedjék vissza a nehezen megfogott zsákmányt, de ha látom egy horgászon, hogy valóban örül a kifogott halnak, akkor én is vele tudok örülni. És szerintem ez a horgászat lényege, mert ha valaki húshorgász, és ilymódon akar spórolni vagy pénztkeresni, az lekésett 15 évvel a halas időkről. A halak ívóhelyeinek visszaszorítása, a nagymértékű vízszennyezés és kiváltképp az orvhalászatnak köszönhetően fajultak idáig a dolgok. Aki csak a halért jön, az egyszerűbb, ha vesz a piarcon, mert olcsóbbra jön ki és ott biztosra mehet. Az én kedvenc tavamon ezt nem értik meg a horgászok. Amellett, hogy egy részét a kifogott halaknak hazaviszik, egy másik részüket el is kellene engedniük, és akkor biztosítva lenne az utánpótlás is. És amikor egy méreten aluli ponty akad a horogra akkor nem a bokorba dobni, hanem óvatos mozdulatokkal éltető elemébe a vízbe kell engedni. Csak így lehet megóvni a víz halállonmányát.
 
Egy februári ponty, matchre érkezett
 
A hely, ahol a csukákat és harcsákat fogjuk, s még egy 1,4 kg-os sügeret is adott
Ez a kellemes horgászat egyik létszükséglete. Emellett még a tavak környezetét is védeni kellene, hogy azok a rágcsálok tíz év múlva is megdézsmálhassák az etetőanyagkézsletet és egy kimerítő harcsás éjszaka után elbóbiskoló horgászt a madarak vidám trillázása ébressze. Óvni kellene, hogy még tíz év múlva is megcsodálhassuk a tópartra tévedt nyulakat, vagy a friss vízre megszomjazott őzcsalád tagjait.A környezet, a szép táj, és CSALLÓKÖZ SZÉPSÉGE az, ami miatt édemes számomra a Duna és a Kis-Duna által közrefogott terület vízpartjaira kilátogatni újra és újra, mert számomra ez jelenti a horgászatot. Sokan ezt felejtik el, és így válnak romlott horgásztársadalmunk oszlopos tagjává.
 
Ezt a fotót látva azt hiszem mindenki megérti, miért szeretem ennyire ezt a tavat
Rózsa Arnold
(dreezy91)
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások