Mit tehetünk vízszennyezésnél, halpusztulásnál?

A vízszennyezés nem mindig látható. Azonban a vízi élőlények így például a halak rendellened állapotukkal, viselkedésükkel, netán pusztulásukkal felhívják a figyelmünket, hogy itt valami baj van.

A vízminőség romlásának észlelhető tünetei:

I. Megváltozott a víz korábbi

a, színe (zöldre, kékeszöldre, barnászöldre stb. színeződött)

b, szaga (kőolajra, petróleumra, szalmiákra, klórgázra, trágyalére, mocsárra stb. emlékeztet)

c, felszíne (hab, olaj, uszadék borítja a felszínt)

d, átlátszósága (opálossá, zavarossá, teljesen áttetszővé vált)

e, élőlényeinek állománya, jellege (pl. eltűntek az algák, az algáknál vízi virágzás észlelhető, a hínárfélék lankadtak vagy elszíneződtek, eltűntek az alsórendű rákok, a kagylók héjai szétnyíltak, a halak a felszínre emelkedtek, pipálnak)

f, élővilág összetétele (az egyes fajok vagy az egész élővilág megsemmisült)

g, partján lévő növényállománya

A fent említett tüneteket észlelve haladéktalanul az alábbiak szerint kell cselekednünk:

II. A helyszín jegyzőkönyvileg kerüljön rögzítésre

a, a korábbi állapothoz képest megváltozott vízterület helye,

b, az észlelt változás időpontja,

c, a megfigyelt változások,

d, az időjárási körülmények

III. Amennyiben nem vaklármáról van szó, akkor haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes halőrt vagy a horgászegyesület vízvédelmi felelősét vagy az egyik vezetőségi tagot. Ők ezt követően értesítik a megyei horgászszövetséget, valamint a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot.

Ha az alábbi intézkedések megtörténtek az illetékes hatóságok vízmintát vesznek és azokat kielemzik, amelyek egy bírósági tárgyalás során perdöntőek lehetnek.

Hogyan végezhetünk kárbecslést? 

Ha a halpusztulást folyóvízen észleltük, akkor az 5 – 10 perc alatt leúszott tetemek mennyiségét kell beszorozni az elhullott állatok sodrási/megfigyelési időszakával. Egyidejűleg megmérendő a károsodott halak tömege, méret és fajonkénti csoportosításban.

Muszáj ilyet látnunk?

Amennyiben állóvízben keletkezett a kár, akkor meghatározandó az 1 m²-en lebegő halhullák mennyisége, majd ez az „egység” beszorzandó avval a vízfelülettel, ahol megsemmisült állatok lebegnek. Természetesen ebben az esetben is meghatározandó a károsodott halak mérete és faja.

felhasznált irodalom: Pénzes Bethen: Halaink